GYÓGYNÖVÉNYEK MELLÉKHATÁSAI


MINDEN EMBER SZERVEZETE sokféleképpen reagál a gyógynövény kezelésekre.

A reakciók csoportosításával készült el az a felosztás, ami nyolc általános és alapvető kezelési eljárást,terápiás módszert tartalmaz.


Ezek a következők:

1.erősítés,( azaz tonizálás,)
2.hashajtás,
3. hánytatás,
4.izzasztás,
5.nyugtatás, csillapítás,
6.stimuláció, azaz serkentés,
7.vértisztítás,
8.vizelethajtás (a folyadékegyensúly szabályozása)

Az egyes módszerek a betegségek bizonyos fajtái ellen használhatók, és gyakran több módszer együttesével érhető el a kívánt gyógyulás.

Bármely terápia esetén a kezelést a szervezet erejéhez, energiájához kell igazítani, Azaz, akármilyen hatékonyan is távolítanák el bizonyos gyógynövények a mérgeket hasmenés vagy hányás előidézésével, mégsem alkalmazhatók gyenge vagy legyengült szervezetű és kevés energiával, kis energiatartalékokkal rendelkező egyéneknél, mivel ezek az eljárások tovább csökkentenék a szervezet energiáit.

Ennek értelmében fontos a kezelés során bekövetkező, változásokat nap mint nap nyomon követni, és aszerint meghatározni, hogy mi a beteg pillanatnyi állapotának legmegfelelőbb kezelés.
A nyolc terápiás módszerben való jártasság teszi lehetővé, hogy hatékony kezeléssort válasszunk a minél gyorsabb gyógyulás elősegítése érdekében.

1,Erősítés, tonizálás

Azok a gyógynövények használatosak erősítőszerként, amelyek a szervezet energiáját növelik.
Használatukat rendszerint olyanoknak javasolják, akik gyengék, kimerültek, egészségi állapotuk leromlott, életerejük lecsökkent. Az erősítő kezelést vagy tonizáló terápiát mind a heveny betegségekből való fölépülés során, mind pedig a krónikus betegségek utáni megerősödés; az energia visszanyerése érdekében alkalmazzák. Ugyancsak jót tesznek ezek a szerek, ha az egészség megőrzése a cél.
Az erősítők táplálják a szerveket.
A gyógynövények egy része elsődlegesen tápanyagokat szolgáltat:
vitaminokat, ásványi sókat és cukrot.
Ezeket hívjuk yin-toniknak, melyek közül a legértékesebbek a tengeri algák, a lucerna , a fekete nadálytő és a pitypang levele.

Más fajok, e tápanyagok egy részének biztosítása mellett, kiegyensúlyozzák és mozgósítják a szervek energiáját, képessé téve azokat a gyógyulás útjára és a tápanyagok hasznosítására.

Ezek a yang-tonikok, amelyek legbecsesebbjei a kínai gyökér-tonikot alkotó gyógynövények, a közönséges bojtorján, a pitypang , a petrezselyem , a kerti mahónia gyökere és az erénygyökér .

Az erősítő gyógynövények szerepe az, hogy megszüntessék a szervezetben mutatkozó hiányokat (gyengeséget vagy vészes elégtelenséget).
Ha a szervezet valamely funkciójában elégtelenség tapasztalható, akkor ez általában az összes többiben is megnyilvánul, és a létfontosságú anyagokban (ásványi sók, vitaminok) is hiány mutatkozik. Ha valaki nagyon gyenge, és a szervezete egyensúlya erősen kibillent, az erős yang-tonikok alkalmazása nem javallott, mert ezekkel még távolabb kerülne a szervezet az egyensúlyi állapottól. Ezért először az enyhébb hatású, tápláló yin-tonikokat kell fogyasztani. Ezek általában gyümölcsök, gyógynövények virágai és levelei. Később aztán adhatunk serkentő tonizálószereket is, hogy elősegítsük az asszimilációt és javítsuk a tápanyagok hasznosítását. Ez utóbbiak, a yang-tonikok, általában gyökerek és kérgek.

Az idült és heveny betegségek kezelése, a válságos állapotok leküzdése és a betegségek megelőzése a tonik-terápia tudományával, sőt művészetével igen magasan fejlett a Távol-Keleten.

2,Hashajtás

A növényi hashajtók alkalmazása hasznos lehet olyan betegségeknél, amelyekhez túlzott váladéktermelés, mérgek képződése és gyenge kiválasztás, ürítés társul.

A székrekedést komoly problémának kell tekintenünk, mert a salakanyagok visszatartása más, súlyosabb betegségekhez is vezethet. A hashajtókat nem szabad mértéktelenül használni, mivel alkalmazásuk kimeríti a szervezetet, ezért csak olyanoknak adható időnként, akik viszonylag jó egészségnek örvendenek. A kielégítő, rendszeres ürítés nagymértékben függ a táplálkozástól; az étrendi tényezőknek központi szerepe van ennek a fontos funkciónak a szabályozásában.

A gyógynövények sokféle módon segítik elő az ürítést. Némelyek, mint a Rhamnus purshiana kérge és a szeldelt levelű rebarbara (Rheumalmatum) gyökérzete az epe vékonybélbe jutásának serkentése és a perisztaltika gyógyítása útján fejti ki hashajtó hatásukat. (A perisztaltika – többek között – a belek izomzatának természetes, ritmikus összehúzódása, ami a béltartalmat továbbítja). Más növények, például az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), az Ulmus fulva, valamint a különféle olajok a beleket mintegy kikenő, nyugtató és enyhébb hatású szerek, amelyekkel a felnőttek kisebb ürítési problémáit és a gyerekek székrekedését lehet orvosolni. Az Aloe vera mindkét módon hat, ezért az a betegségek előrehaladottabb állapotban alkalmazható székrekedés ellen. A salakképző hashajtók, mint a bolha útifű (Plantago psyllium) magja, a lenmag és a galambzsálya (Salvia columbariae) magvai megduzzadnak nedvesség hatására és ezzel erősen megnövelik a salakanyagok tömegét, terjedelmét. Ezek a növényi magvak egyúttal táplálóak is. A különféle típusú hashajtók társítása, például Rhamnus purshiana, igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra), bolha útifű (Plantogo pysyllium), len (Linum) és galambzsálya (Salvia columbariae) magjának keveréke hashajtó és tápláló, nyugtató, nyálkahártya-bevonó, de egyben serkentő hatású tonikot szolgáltat.

3,Hánytatás

A hánytató növények a gyomor gyors kiürítését eredményezi.

Erre szükség lehet akkor, ha valaki rosszul érzi magát, mert túl sokat evett vagy nem megfelelő összeállításban. Ugyancsak javallott a hánytatás mérgezések esetén, amennyiben nem maró anyag okozza, vagyis nem fogja a nyelőcsövet a hányáskor ismét fölmarni.

Vannak, akiknek a szervezete hajlamos sok nyálkát termelni bizonyos táplálékok elfogyasztását követően. Ilyenkor a kezelés első lépése, hogy a nyálka képződésének helye, a gyomor kiürüljön. Szintén alkalmazható a hánytatás a túl sok étel elfogyasztása következtében jelentkező hidegség esetében.

A legtöbb gyógyszertárban kapható gyógynövényszirup, az ipekakuána, kiváló hánytató. A hólyagos lobélia (Lobélia inflata) szintén alkalmas e célra: 3x1 egész kávéskanálnyi lobéliatinktúrát kell lenyelni 30 percen belül. Közben annyi borsmenta (Mentha piperita) teát kell meginnia a páciensnek, amennyit csak bír (kb. 8 csésze az ideális), és ujjával a torkába nyúlva, öklendezést kiváltva kell elősegíteni a hányást.

A hányás erősen apasztja a szervezet energiáit, ezért nem alkalmazható olyan személyeknél, akik már amúgy is nagyon legyengültek. A hánytatást követheti enyhe serkentő, élénkítő kezelés nyugtató, gyulladáscsökkentő gyógynövények adásával egyidejűleg, hogy az illető visszanyerje energiáját és ismét erőre kapjon.

4,Izzasztás

Az izzasztás a külső okokra visszavezethető betegségek kezelésére, megfázásra, influenzára, lázra használják.

A kezelés kétféleképpen történhet: lazító, nyugtató hatású izzasztókkal vagy serkentő, élénkítő hatású izzasztó gyógynövényteákkal. A lazító, például az illatos macskamentával (Nepeta cataria) vagy citromfűvel (Melissa officinalis) készült teákkal olyan betegségeket kezelnek, amelyekben a bőr pórusai zártak és az energia visszavonult a test felszínéről. A növények illóolaja kiválasztásra kerül és a bőr pórusain át távozik, nyugtatva, csillapítva ezzel a test felszínét. A serkentő teák hőt szolgáltatnak, fokozzák a keringést és elősegítik az izzadást. Ezeket a belső szervek gyengeségének ellensúlyozására használják. Jó serkentő izzasztó tea készíthető amerikai lázgyökér (Európatorium petfoliatum), fekete bodza (Sambucus nigra) virágjának és borsmenta (Menfha piperita) fölhasználásával, vagy erős-paprika, gyömbér, citrom és méz keverékéből.

Az izzasztó teákat melegen kell elfogyasztani.

Ugyanezek a gyógynövények hideg tea formájában vizelethajtóként funkcionálnak.

Bizonyos mértékű izzadás már közvetlenül a tea elfogyasztásakor is jelentkezik, de fokozni lehet a verejtékezést külső forrásból származó hőmennyiség felvételével, azaz ha egy forró fürdő után pokrócba csavarjuk magunkat, és megiszunk két csésze forró teát.

5,Nyugtatás

Ezt a kezelést akkor kell alkalmazni, amikor nagyfokú nyugtalanság, idegesség vagy irritáció, izgalmi állapot áll fenn, ami gátolja a betegségből való kigyógyulást.

A nyugtatóknak három fajtája van:

gyulladáscsökkentő nyálkahártya-bevonó, idegerősítő és görcsoldó hatású anyagok.

A kezeléseket egy-két napon át intenzíven folytatva, azt akár minden órában meg lehet ismételni.

A gyulladáscsökkentő, nyálkahártya-bevonó hatású gyógynövények és táplálékok mintegy „megkenik” az izületeket, a csontokat, a béltraktust, sőt még életük feszítő konfliktusait is enyhítik.

Az Ulmus fulva kérge, az orvosi zilíz , a fekete nadálytő gyökere, a meleg tej, a vízben főtt, lucskos zab és árpa mind arra használatosak, hogy megnyugtassák a szervezetet, feszültségoldó hatással legyenek az egyénre a gyógykezelés ideje alatt. Bármilyen nyálkás anyag jó hatású; elfogyasztók meleg mézes tejjel, ami fokozza a nyugtató hatást.

Az idegerősítő szerek táplálják, erősítik az idegrendszert,és kiegyensúlyozzák energiáját. Az idegerősítő gyógynövények között találjuk a csukóka (Scutellaria spp.) fajokat, a bakfüvet (Betonica officinalis), a molyhos papucskosbort (Cypripedium pubescens) és a közönséges macskagyökeret (valeriana offi-cinalis).

A görcs-oldószerek csökkentik az idegi eredetű feszültséget

az izmokban, a vázizmokban és a belső szervek simaizmaiban egyaránt. Ugyanakkor enyhítik a feszültség és a görcs okozta fájdalmakat. Ilyen hatású növény a hólyagos lobélia (Lobelia inflata), a közönséges macskagyökér (Valeriana officinalis), a mámorbors (Piper methystycum), a fürtös poloskavész (Cimi-cifuga racemosa) és a kínai angyalgyökér (Angelica sinensis).

Minden esetben nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű kalcium kerüljön a táplálékkal a szervezetbe, mivel lényeges szerepe van az idegrendszer és az izmok együttműködésében. Nem ritka, hogy a nyugtató terápiát serkentő kezeléssel egyidejűleg alkalmazzák. A kettő nem közömbösíti, viszont tompítja, kiegyenlíti egymást.

6,Stimulálás, serkentés

Ennek a terápiás eljárásnak a célja a test életerejének serkentése, felpezsdítése, mozgósítása annak érdekében, hogy a szervezet kivesse magából a

betegséget. A növényi serkentőszerek, más gyógynövényekkel együtt adva, elősegítik azok kiválasztó, fenntartó és fölépítő, erősítő funkcióit. A hatékony növényi serkentőszerek gyömbért, erős-paprikát, fokhagymát, feketeborsot és szegfűszeget tartalmaznak.

A stimulánsok serkentik az anyagcserét, fokozzák a keringést, megszüntetik az elzáródásokat, szétoszlatják az elzáródásokat és fölmelegítik a testet. Különösen hasznos ezt a kezelést alkalmazni a betegségek kezdeti, heveny szakaszában. A szervezet mélyén rejlő energiákat mozgósítjuk ezzel, hogy az leküzdhesse a betegséget. A növényi serkentőszerek ugyanakkor visszaadják a szervezet idült betegségek által aláásott vagy lecsökkentett életerejét is.

Sok betegség tulajdonítható annak, hogy a vér, a nyirok, a tápanyagok, vitaminok, ásványi sók (az emésztés és az asszimiláció folyamatában), a salakanyagok (amelyek a táplálékokból és az anyagcseréből is származnak) vagy az idegi energia szabad áramlása nem akadálytalan.

A stimulánsok fontos eszközei a szervezetben hideg, inaktív területeket képző gátak áttörésének. Az energiatöbblet, a keringés javulása és a meleg visszaállítják a normál aktivitást. Így helyreáll a dinamikus egyensúly minden élettani vonatkozásban.

A szervezet lecsökkent energiájával jellemezhető betegségek, amelyek a lassúság és gyengeség érzésével járnak – mint megfázás vagy influenza esetén – eredményesen kezelhetők serkentő terápiával, amelyet általában egyébkezelések is kísérnek. Kezelhető továbbá hosszantartó, nem szűnő hőemelkedés is fölmelegítő gyógynövényi serkentőszerekkel, mint amilyen a feketebors és az erős-paprika. Ebben az ellentmondásosnak látszó helyzetben a láz úgy küzdhető le, hogy a szervezet saját hőtermelését segítjük, lehetővé téve ezzel a láz csillapodását.

A serkentőszerek ugyancsak általánosan használatosak a rossz, illetve gyenge emésztés javítására. Sok aromás konyhai fűszernövény és fűszer hasznosnak bizonyul az emésztési zavarok és a bélszelek, a felfúvódás kezelésében, mivel serkentik a gyomor és a vékonybél működését.

A legtöbb ember jól viszonyul az utóbbi idők divatos serkentő-, illetve ajzószer-ellenes kampányhoz, különösen ami a feketekávét és a fekete (angol) teát illeti. De ezek az italok is – stimuláló hatású koffein és rokon anyag tartalmuk ellenére – a serkentő hatású gyógynövényekkel egyetemben hasznosak lehetnek az esetek jelentős részében, ha helyesen alkalmazzuk őket. Ugyanakkor természetesen káros lehet a serkentő italok mértéktelen fogyasztása a szervezet szükségleteinek tekintetbevétele nélkül. De a legfőbb gond a feketekávéval és a kisebb mértékben a fekete teával az, hogy jelentős savas hatásuk van, ami – nagy mennyiségben fogyasztva őket –, toxikus (mérgező) állapotokat idéz elő a vérben és az emésztőrendszerben. Ez végső soron hozzájárul más betegségek kialakulásához. Ezért tehát nem szabad összetéveszteni ezeket a túlzott mértékben fogyasztott, egyértelműen káros hatású ajzószereket az egyéb, gyógynövényi eredetű serkentőszerekkel, amelyek helyesen alkalmazva nagyon is üdvösek bizonyos betegségek leküzdésével.

A serkentő terápiát nem lehet, nem szabad nagyfokú gyengeség esetén – ami gyakran előforduló súlyos, illetve hosszantartó betegség után –, mivel a szervezet erőforrásai ilyenkor kimerültek, tehát nem lehet jobb működésre serkenteni. Idővel és fokozatosan azonban lehet stimulánsokat adni, támogatandó más gyógynövények hatását az említett nehéz időszakban, hogy az erő visszatérjen a testbe. Szintén nem lehet serkentőszereket használni, amikor a szervezet mérgező anyagokat, toxinokat távolít el a bőrön át kiütéses bőrbajok formájában, mert a stimulánsok fokozzák ezt a kiválasztó folyamatot, és ezáltal a betegség tünetei nehezebben múlnak el. A serkentőszerek használatát a lehető legkisebbre kell csökkenteni idegesség és magas vérnyomás esetén. Végül, kerülni kell a serkentő hatású anyagokat, köztük a csípős, fűszeres ételeket a vastagbél idülten egyensúlyvesztett állapota esetén. A serkentőszerek túlságosan megdolgoztatják, túlzott aktivitásra kényszerítik a vastagbelet, ami ürítési problémákhoz és aranyér kialakulásához vezethet.

7,Vértisztítás

A legtöbb herbalista egyetért abban, hogy ha az ember képes megtisztítani a vérét, és közömbösíteni a benne lévő fölös, illetve túl nagy savmennyiséget, végül is az összes betegség visszafejlődik.

Ezért a vértisztító szerek használata előkelő helyet foglal el a gyógynövény-terápiák között.

A vér és nyirok számtalan mérgező anyagot szállít, amelyek legtöbbje savanyú/savas karakterű. Ezek között szerepelnek az ételek és italok alkotórészeként elfogyasztott tartósító vegyületek, amelyeket a szervezet nehezen tud kiüríteni. Ugyancsak ide tartoznak a szervezet természetes salakanyagai, amelyek olykor kiüríthetetlenül nagy mennyiségben képződnek, illetve a kiválasztásuk, ürülésük nem megfelelő, ha a szervek működése nem tökéletes. A hagyományos kínai orvoslás felfogása szerint a vérben lévő mérgek többlet „meleget” képviselnek, az ezek mennyiségét szaporító fertőzéseket pedig forró betegségeknek nevezi. A vér tisztaságáért a szervezetben leginkább a vékonybél felel, amelynek a hasznosítható tápanyagokat el kell választani a teljes fölvett anyagmennyiségtől. A vér tisztaságát másodlagosan befolyásoló szerv a máj, a vese és a vastagbél.

A vért többféleképpen lehet megtisztítani:

1. a savaknak erősen lúgos gyógynövényekkel (pl. pitypang /Taraxacum oggicinale/, Ulmus fulva) történő közvetlen, direkt semlegesítése révén;

2. a szervezet létfontosságú funkcióinak különösen a máj, a vese, a tüdő és a vastagbél működésének serkentése révén (pl. kerti mahónia /Mahónia aquifólium/, aranygyökér /Hydrastis canadensis/ segítségével;

3. a fölösleges nedvesség (víztartalom) és a zsírtöbblet eltávolításával

azokról a helyekről, ahol a mérganyagok raktározódnak vagy ideiglenesen fölhalmozódtak (pl. útifű /Plantago spp./ fajok, molyhos ökörfarkkoró /Verbascum thapsus/, tyúkhúr /Stellaria medial/ vagy /Centella asiatica/ segítségével);

4. a fölös „meleg” kiküszöbölésével elsősorban a vékonybélből (pl. szeldeltlevelű rebarbara /Rheum palmatum/ gyök-törzse segítségével).

A legjobb vér- és nyiroktisztító gyógynövény a kansasi kígyógyökér (Echinacea angustifolia), amit Észak-Amerikában „préridoktor”-nak is neveznek. Ez a növény a vértisztítás mind a négy típusához hozzájárul valamilyen mértékben. További hatásos vértisztítók: közönséges bojtorján (Artium lappa) gyökér, pitypang (Taraxacum officinale), réti lóhere (Trifolium pratense), szarszaparilla (Slimax medica), szasszafra (Sassafras officinale) és a kerti mahónia (Mahonia aquifolium).

A vértisztítók használat különösen fontos a fertőzések kezelésében. A gyógynövények nem csak a fertőzés következtében képződött mérgek eltávolításában segítenek, de a fölösleges nedvesség (víztartalom) kiküszöbölésében is részt vesznek, mely a fertőzés táptalaja. Általuk a fertőzés teljesen meg is szűnhet, mivel a gyógynövények segítik természetes védekező mechanizmusaink működését. A kígyógyökér (Echinacea) például serkentik a fehérvérsejtek képződését, amelyek aztán elpusztítják a támadóbaktériumokat és vírusokat.

8,Vizelethajtás
(a folyadékegyensúly szabályozása)

A testnedvek legnagyobb része víz. E fontos összetevő mennyiségének szabályozásával helyreállíthatjuk, megőrizhetjük egészségünket és jó közérzetünket.

Szervezetünkben a folyadékok, testnedvek mennyisége nagyon gyorsan változhat, ami kihatással van érzelmeinkre. Tény, hogy az érzelmek változása gyakran kapcsolódik a folyadékegyensúly módosulásaihoz. A nők például közvetlenül a menstruáció előtt általában érzékenyebbek. Ugyanekkor ebben az időszakban fokozott mértékű folyadék-visszatartás tapasztalható szervezetükben. Ahogy a menstruáció alatt kiürítik a visszatartott folyadékot, úgy válnak az érzelmeik előbb ismét hullámzóvá, amíg végül visszatér a normális, kiegyensúlyozott állapot.

A szervezetben felgyülemlett túl sok víz gyengeség, erőtlenség érzéséhez, paranoiához és depresszióhoz vezethet. A túl kevés víz viszont ingerlékenységet, lobbanékonyságot, indulatos, erőszakos reakciókat vált ki. A víz használható a tűz, a lobogás lecsendesítésére, de a túl sok víz lehűti, lelohasztja a kedvet. A vízfölösleg – kivált, amit az étellel, illetve ételhez fogyasztunk el – zavarja a normális emésztést, mivel fölhígítja a gyomornedveket, az enzimeket. A belső szervek is vizenyőssekké válhatnak; közismert példa erre a hasnyálmirigy vizenyősségének köszönhetően az esetenként előforduló hipoglikémia.

A szervezet víztartalmának csökkentésére szolgáló legfontosabb módszer a vízelhajtó gyógynövények alkalmazására. Fontos vizelethajtó az ernyőskörtike (Chimaphila umbellata), az Agathosma betullina levele, a mezei zsurló (Equisetum arvense), a ragadós galaj (gallium aparine), a kukorica (Zea mays), a medveszőlő (Arctostapylosuva-uris) levele és a boróka (Juniperus communis) tobozbogyó termése. E növények használata növeli a képződő vizelet mennyiségét, csökkenti a vérnyomást és elősegíti a vér tisztulását. Csökken tőlük a testsúly is. Erre a célra jól használhatók az összehúzó (adstringen) vizelethajtók, mint a ragadós galaj (Galium aparine) éa a medveszőlő.

A test optimális folyadékegyensúlyának fönntartása szempontjából igen lényeges, hogy szabályozzuk a vízfogyasztást. Ha szomjasak vagyunk, gondoljuk végig az érzés okát. Ha a szomjúság a fűszeres ételeknek köszönhető, akkor csökkenteni kell a fűszerek mennyiségét az ételekben, hogy a fölvett víz mennyisége is csökkenjen. Más a helyzet, ha például sportolás a szomjúság oka. Olyankor természetes a fokozott vízveszteség következtében. Jelentős mennyiségű vizet veszünk fel a táplálékok alkotórészeként. Azoknak, akiknek a szervezetében túl sok a víz, át kell térniük kisebb víztartalmú eledelekre. A táplálékok mellett elfogyasztott folyadék mennyiségét szintén mérsékelni kell, így biztosíthatók a kedvező feltételek az emésztéshez

Amikor gyógynövényes kezelést kap valaki, számolnia kell a teákkal fölvett vízmennyiséggel. Ha ez túl soknak bizonyulna, más formában kell a készítményt előállítani, illetve használni, például tinktúraként. A vese gyengeségén, elégtelen működésén szintén lehet diuretikumokkal segíteni. A legyengült vesét tovább terhelheti a túlzott mennyiségben fölvett víz. Egyértelműen vizenyős vesére utalnak a táskás szemek, vagy a sötét elszíneződés a szem alatt.