VÉREHÚLLÓ FECSKEFű

A görög fecske szóból ered, ugyanis addig virágzik, míg a fecskék itt vannak.

Népies neve:
aranyfű, cinadónia, cinandó, kecsketej, gódavére, gódirc, mennyeiajándék, rántófű, vérrelharmatozó versellőfű, vérhullatófű

A nitrogénben gazdag területeken fordul elő leggyakrabban. Meleget, közepes vízmennyiséget kíván. Talajigénye inkább meszes homok.

A növény leírása:
A mákfélék családjába tartozik, kétszikű, évelő, lágyszárú növény. Gyöktörzse elágazó. A szár 30-110 cm magasságot ér el, belül csöves. A szár felső részénél gyakori az álvillás elágazás. A levél szárnyasan szeldelt, csipkés, szőrözött. Az első évben tőlevélrózsát képez, ezek a levelek hosszú nyelűek. A szárlevelek rövid nyelűek vagy ülők. Virágzata 3-8 virágú, ernyő. A virág 4 szirmú, de 5 szirmú is előfordul. Színe aranysárga, fordított tojás alakú. Májustól folyamatosan virágzik a fagyok beálltáig. Termése becőszerű tok. Igen sok magot érlel. A magvak feketék. Bármely részét megsértve, narancssárga tejnedv csordul ki belőle.

A vérehulló fecskefű föld feletti részét, a felső 20-30 cm-es hajtásrészeket, teljes virágzáskor, a szár vastagabb részei nélkül gyűjtjük. A növény gyökereit a gyöktörzzsel együtt, késő ősszel vagy kora tavasszal szedik, bár a hatóanyag-tartalom alapján a nyár eleje volna optimális.
A betakarított, friss növényi részeket az idegen növények és növényi részek eltávolításával készítjük elő a szárításra. A virágos, leveles hajtásokat vékony rétegben terítsük szét. A szárításhoz természetes és mesterséges szárítási módot is alkalmazhatunk. A szennyeződéstől megtisztított gyökereket ne rétegezzük, hanem egymás mellé helyezzük el. Szárítása a herbáéhoz hasonlóan történik. Mivel erős hatású drogok, elkülönítve tároljuk.

Mi van benne?
A tejnedvben több mint 20 féle alkaloid van (60-70% kelidonin, ezenkívül sanguinarin, alfa-és béta-homokelidonin, berberin, keleritrin stb.). Tartalmaz még festékanyagokat, gyanta és fehérjebontó enzimeket. A mag zsírolaj tartalma 46,6%. A legtöbb alkaloidot a gyökér tartalmazza. A sziromlevelek, a magvak és a portok nem tartalmaznak alkaloidot.

ALKALMAZÁSA:
Alkalmazható gyomor-bélrendszeri görcsök esetén. Erős hatású, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. Ha a növény sárga nedvével bekenjük a szemölcsöt, akkor elpusztítja a szemölcsöt okozó vírusokat. Ezt a hatást a fehérjebontó enzimek és a kelidonin hatásának köszönhető. Az alkaloidoknak vírusellenes hatása van, de emellett megemlíthető, hogy a sejtosztódást is gátolja. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák. Antibakteriális hatása miatt fogkrém és szájvíz alkotórésze.

Hogyan használjuk?
A gyári normál kivonatok használata javasolt. Olyan alkaloidokat tartalmaz, mint a mák, ezért csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható az erős hatása miatt. Gyógyszeripari termékek, kenőcsök, fogkrémek és szájvizek alkotórészeként szerepel a vérehulló fecskefű.

Jó tudni!
A fecskefű nagy mennyiségben mérgező!!!!


Egész évben szedhető a vérehulló fecskefű, de tömegében tavasszal és nyáron találhatod meg. Tudtad, hogy mennyi mindenre jó?

Télen a vérehulló fecskefű csak kőkerítéseken, romok, omladékok környékén, vagy egyéb védett helyeken marad meg. Én ilyenkor is szoktam szedni, ha szemölcsöt kell kezelni vele. Sokkal hatásosabb, mint a boltban, tinktúra formájában kapható változat, ráadásul ingyen is van. A legnagyobb hatóanyag tartalma azonban virágázáskor van a növénynek. A virágázási időszaka áprilistól egész nyáron át tart. Nézzük, hogy milyen bajokra jó a fecskefű.

Ha megtörjük a növény szárát, egy kis idő múlva narancssárga lé kezd folyni belőle. Amikor már kellő mennyiségű lé összegyűlt, akkor közvetlenül a növényről a kezelendő felületre téve felhasználható gyógyászati célokra. Csak frissen használjuk fel! Olyan megoldás elképzelhető, hogy leszedve a növényt 1, maximum 2 napig vízbe rakjuk és így frissen megtörve nyerjük ki a narancssárga nedvet. 2 napnál tovább nem érdemes vízben tartani, mert egyrészt csökken, hígul a hatóanyag tartalma, másrészt megrothad a növény.

SZEMÖLCS, TYÚKSZEM: A friss növény nedve felhasználható szemölcsök, illetve tyúkszemek kezelésére. Fontos, hogy lehetőség szerint napjában minél többször, ideális esetben háromszor kenjük be vele a szemölcsöt, illetve a tyúkszemet. Ha rendszeresen ecsetelünk vele, akkor hatásosan elmulasztja ezt a kellemetlenséget.

PIKKELYSÖMÖR: A növény nedvével kezelhetjük a beteg bőrfelületet.

SZÜRKEHÁLYOG, ZÖLDHÁLYOG: Gyerekkoromban, amikor a szőlőben dolgoztam a szőlőhegyen volt egy öreg néni (Mári néni). Ő mesélte, hogy a szürkehályogját vérehulló fecskefű nedvével kezelte. Csak a szemhéjra szabad kenni belőle, a szembe ne kerüljön, mert maró hatású! Műtétre volt visszarendelve, és az orvos meglepődve tapasztalta, hogy eltűnt a hályog, nincs amit műteni kellene. Azóta már másoktól is hallottam ennek a módszernek a hatásosságáról.

A növény belsőleg történő alkalmazása esetén vigyázzunk, mert erős hatású! Csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható! A növény gyökérzete erősebb hatóanyag tartalom szempontjából, mint a leveles föld feletti része. Mind a kettő használható ugyanarra a célra.

MÁJ- ÉS EPEBÁNTALMAK: önmagában ritkán, inkább csak keverékekben alkalmazzák.

IDEGRENDSZERI RENDELLENESSÉGEK: ugyanaz igaz, mint fentebb, hogy csak orvosi felügyelettel alkalmazható.